A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 12., szerda

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Nagyon tetszett ez a film. azért készül belőle blog, hogy később is tudjam, hogy nagyon tetszett ...

Bár nem hiszem, hogy elfelejteném...


2013. május 31., péntek

3.

Ma este lesz egy koncert a Kobuciban. Megismertem egy zenekart 2005-ben. Ezt a számot dúdolgattam a koncert után nagyon sokáig. Aztán újra megtaláltam Őket 2008-ban szerencsére. Azóta töretlenül, nagyon sok koncerten, mert élvezik amit csinálnak és zseniálisak és zeneiek és szövegesek és EMBEREK csupa nagy betűvel és mert szeretem. NAGYON. 
:) 

2013. március 28., csütörtök

Heltai Jenő : A másik

És szólt a nő: 
- Hajam ében és lágyabb, mint a lágy selyem. 
És itt a szívem közepében ujjong a boldog szerelem. Tied a lelkem, tied a testem. 
Te vagy az első, akit öleltem. Boldog vagyok, mert a tied vagyok. 
És a férfi szólt: 
- A másik elhagyott. 

És szólt a nő: 
- Piros az ajkam és harmatosabb, mint a rózsa kelyhe. 
És végigfut az üdvök üdve rajtam, mikor így tartasz forrón átölelve. 
Szemem sötétebb, mint az égbolt, mikor fergeteg zavarja. 
Oh, mondd a másik szintén szép volt? 
Fehér a válla, gömbölyű a karja? 
Tudott-e súgni-búgni szintén? 
Tudott-e édes csókot adni? 
Meghalni karjaidban, mint én, és új gyönyörre feltámadni? 
És lángolt, mint a nap? 
Vagy szelíd volt, mint a hold? 
S a férfi szólt: 
- A másik csúnya volt. 

És szólt a nő: 
- És mégis nappal, éjjel, sóhajtva gondolsz vissza rája. 
Amellyel az enyém nem ér fel, mi volt a titka, a varázsa, bája? 
Miben olyan nagy, dicső, elérhetetlen? 
S a férfi szólt: 
- A másikat szerettem. 

2008. február 13., szerda

Rajongásaim

Egy csomó mindenért, de például az ilyenekért is nagyon szeretem Terabithiát olvasni...

Micsoda hétfő...

Nem is szoktam ilyet, de a hétfőről KELL!!! Csak címszavakban:

- Mechita-val Kiadó. Ő túróssztrapi én meg kávé. Szeretek vele elvelni.

- WAM DESIGN CENTER - Kis Róka Csaba kiállítás - Mi lakhat az Ő lelkében???

- Manóka- Vacsi. 3 fogás. Teljesen elkényeztetett... Tele lett a poci. Vizipipa. Hmmm...

Garfield! Te miért is utálod a hétfőket?

2007. december 30., vasárnap

Let's come together

A MÉDIA 2007- konferencián láttam egy kisfilmet.

A Mióta szükséges mezítelen váll egy csokoládé eladásához? kérdésre érkezett válaszként a következő:

kisfilm ,

amelyet az EURÓPAI UNIO felkérésére készítettek az európai filmek népszerűsítésére.

Én szeretem az EURÓPAI FILMEKET!!!

2007. november 12., hétfő

Kabát dal

Az olvasás asszociációi... Dallammal sokkal jobb...

Az életünk egy nagykabát
Elhordjuk, mert ránk adják
Pontosan a földig ér
És a botlunk minden lépésnél
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

A szerelem, az egy szép kabát
Kár, hogy ritkán illik ránk
Vagy túl kicsi, vagy túl nagy
Mégis mindig benne vagy
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

S ott van még a hatalom
Sosem lóg a fogason
Ujja hosszú, a zsebe mély
És minden törpe belefér
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Az igazság öreg kabát
Sok zálogba már becsapták
S ahány pecsét, annyi folt
Tiszta talán sosem volt
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

A becsület, - az kényes kabát
Összemegy, ha kimossák
Gondoltam már, eladom
De nincs ára a piacon
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Ez jár nekem, hát felveszem
Hát elhordom, elviselem
Jól áll nekem, elhiszem
Mert az enyém, bármilyen
Ez egy kabát dal
Ez egy kabát dal

Presser-Dusán-Zorán

2007. augusztus 21., kedd

életérzés2


Ballada az időben eltűnt férfiakról
Nem emlékszem, hogy hívták a szőke herceget.
Magas volt, kék szemekkel, és ritkán nevetett.

2007. június 28., csütörtök

Egy bárány, két bárány, három bárány, négy bárány....

Alvászavarról van szó a Civilben... bazzeg... nagyon durva... már rég orvoshoz kellett volna mennem... RULEZ... Sztem meg csak le kéne vizsgáznom végre aztán kurvára fogok tudni aludni... visszaszámlálás... még 3 nap és 4 éjjel... " Ha egy hétig nem alszunk el, vagy rendesen, vagy éjjelente felébredünk, akkor az már rendellenes..." A vizsgaidőszakom május 9-én kezdődött... Asszem nincs hozzáfűzni valóm...

2007. május 30., szerda

Nosztalgia Zene

Nosztalgia Rulez ....
NAGYON NAGYON IMÁDOM EZT A SZÁMOT!
Gyönyörű
A filmről meg ne is beszéljünk...

2007. május 3., csütörtök

2007. április 25., szerda

humorhumorhumor

Nyilván nem!

Nyilván nem merülök el ma sem annyira tanulásban, mint amennyire kellene. Akik ismernek és mondjuk jól ismernek vagy figyelnek rám( lehet h senki nem fogja tudni és akkor az nagyon vicces is lesz) tudják rólam, hogy ha csütörtök délután és főleg 2-4-ig, akkor az Petőfi rádió (igen reklám) és Rádió kabaré--- Mert kell, hogy nevessünk és mert talán kicsi gyermek korom óta hordozom magamban Hofi, Markos-Nádas, Boncz és Maksa, Kern, Fábry, Nagy Bandó vagy akár csak az írók Majláth Mikes László, Trunkó Barnabás paródiáit, jeleneteit, bohózatait. Azóta szerződtek az égi kabaréhoz is, meg földihez is újak. Hogy emlegessem neveiket Litkay (akinek Buheramátrixát már játszák a mozik), Kovács András Péter, Kőhalmi Zoltán, Beliczai Balázs, Bödőcs Tibor, akik a 2006-os humorfesztivál nagy felfedezettjei.

A humor kell. Számomra nagyon fontos. Szeretek nevetni, állítólag éveket ad az ember életéhez. Amit a cigaretta és a stressz elvesz azt nekem a csütörtök délután pótolja. A humor átsegít minden gondon bajon. Ha Hofira gondolunk ( Nekem NAGY NAGY NAGY KLASSZIKUS talán annyiszor idézem, mint a pasik a Keresztapát), akit a régi rendszer szelepének is neveznek... Szükségünk volt rá és milyen jóízűt kacagok rajta ma is. Pedig én már 'kisdobos' sem voltam, így fogalmam sem lehetne a 'húsmentes áruról'.

Szóval egy videó egy friss humoristáról. Gyakorlatilag bármely Humorfesztiválos lehetne. Most éppen Kőhalmi...

http://www.youtube.com/watch?v=xTmaZ_SkcSc

2007. január 9., kedd

VERS és felfedezés

Somlyó György:

Mese arról, ki hogyan szeret


Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,

hisz szeretik.

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,

hiszen szeret.

Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia

kell, éppen mert szeret.

Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia

kell, éppen mert szeretik.

Van, akinek számára a szerelem

határos a gyűlölettel.

Van, akinek számára a szerelem

határos a szeretettel.

De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti

a szeretettel,

s nem érti, hogy mások feleletül a

gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.

Van, aki úgy szeret, mint az országútra

tévedt nyúl,

amely a fénycsóvák csapdájába esett.

Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi

azt, amit szeret.

Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost,

amelyre bombáit ledobja.

Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők

útját vezeti a levegőben.

Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,

hogy megszopja az éhező kisgyerek.

Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába

nyelő amőba.

Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke

a lángot.

Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.

Van, aki önmagát szereti másban,

s van, aki önmagában azt a másikat,

akivé maga is válik általa.

Akár egy LGT dal szövege is lehetne, bár annál kicsit emelkedettebb.

Találtam ... Ahogy egy honlapot találtam a Farkasréti és Kerepesi temető síremlékeiről. Elképesztő az a honlap is. Akinek kedve van a híres írók-költők-színészek végső nyughelyét a szobából megtekinteni...

http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/farkasreti.html

2006. szeptember 1., péntek

Nyinyocskának sok szeretettel

Már olyan régen várta. Várva várta…megélte gondolatban ezerszer, s ezeregyszer, mert tudta, hogy létezik s körülötte mindenki mesélt róla és erről szóltak a filmek, a dalok, a regények. De a szívében nem érezte, hogy létezik. Aztán egy nyár eleji hajnalon rátalált a nagybetűs, az eget rengető… Szempillantás alatt repültek a nappalok, a mámoros éjszakák és a sors úgy hozta, hogy el kellett szakadniuk. Sűrű levélváltások közepette teltek az egymás nélküli hetek és irtózatosan távolinak tűnt a viszontlátás édes délutánja. Egyre több lett a keserű és bizonytalan magányos éjjel. Csak az érzés maradt tiszta. A kép, az arc, a csók, az ölelés, a csupasz bőr, egy illat és az erős szívdobogás, amelyet a név ejtése váltott ki. Végtelen hosszú, évnek tűnő hetek. Nagyanyáink kibírták…Nem ismert határokat, sem korlátokat, szárnyalt a képzelet. Jönnie kell. Másik időszámításba kezdett. Visszafelé peregtek a homokszemek. És eljött az óra, eljött a perc. Remegve állt az állomáson. Díszbe öltözött a lelke. És az a busz, az a busz senki mást nem hozott a poros és mozdulatlan városba. Egyetlen ember állt csak a lépcsőjén. Hiába hömpölygött mellette a tömeg. VÉGRE. Megállt az idő és könny szökött a szemébe. Csak nézte. Ugyanaz az arc, ugyanaz a csók és édesebb, mint emlékeiben és igazabb volt, mint ahogy elképzelte és egyszerűbb és tisztább és hevesebb a szívdobogás… Buszon érkezett a poros kisvárosba az oly régen várt SZERELEM….

2006. 08. 06. 1:20

2006. június 2., péntek

HAIR

Nem pont ez, de valami nagyon hasonló

HAIR

2006. 06. 03. IBS Budapest Tárogató út.

HAIR vizsgaelőadás

Este 7 órától..

Gyertek el, nézzétek meg!

"Ne kérdezd miért? Miért ez a szerelem....."

2006. május 8., hétfő

Körfolyosó, bérelt boldogság

Dorcinak és Balázsnak

Könyökével a korlátnak támaszkodott. Erős vas korlát volt. Kibírta. Könyöklő is volt rajta. Kezében kávés bögre. Friss, csípős volt a hajnal. Mezítláb volt. A körfolyosós házak udvarába csak déltájt süt be a nap, de azért világos volt. Álldogált az ajtó előtt. Támasztotta a korlátot. Teljes csend. Nyár közepén, vasárnap hajnali fél hatkor semmi mozgás. Jól esett neki a cigaretta ezen a friss, nyári reggelen. Nem tudott aludni. Lassan, szertartással itta a kávéját. S nem kapkodva szívta a cigarettáját sem. Ráért. Béke volt a lelkében, nyugalom. Végre. A lakás ajtaját nyitva hagyta. Beengedte a korai vasárnapot a házába, engedte, hagy áradjon odabent szét, hogy besurranjon a folyosóra, benézzen a konyhába, időzzön egy kicsit a nappaliban s aztán a résnyire nyitva hagyott ajtón beszökjön a hálószobába és megcirógassa az ott fekvő csodálatos nő arcát, csupasz vállát, imádni valóan szeplős hátát, kívánatos csípőjét. A harmatos hajnali vasárnaptól nem sajnálta. Arra gondolt leszalad reggeliért, aztán eszébe jutott, hogy vasárnap van és hogy tegnap együtt vásároltak. Szokatlanul boldog volt. Megfordult. Már nem a muskátlikat és a földszinti betont fürkészte. Nekivetette hátát a korlátnak. Benézett a nyitott ajtón a lakásba. A képeket is látta a falon. A szemével csak a keretet, de nagyon jól tudta, hogy melyik kép mit ábrázol. Aztán a nőt látta maga előtt. A tegnap esti ruhában. Nagyon izgult érte. Most úgy érezte Ő élete szerelme, hogy soha ennyire senkit és eztán se. Boldog volt. Nyugodt. Kiegyensúlyozott és békés. Ez az okos nő az övé, testestül-lelkestül. Tegnap kiadták a könyvét. A nő, aki bent fekszik egy hatalmas franciaágyban, aki most az igazak álmát alussza. (Hajnalban tud a legjobban aludni.) Pár órával ezelőtt még egy almazöld ruhában mondott beszédet sok kíváncsi tudós szempár előtt. Ő meg csak állt, nem túl elegánsan, egy pohár pezsgővel kezében, a hátsó sorban és nézte. Jól látta a pódiumot, ahol a sötét barna hajzuhatag alól két smaragzöld szempár a közönséget fürkészte beszéd közben. Tudta, hogy őt keresi, kicsit megemelkedett, észre is vette. Elmosolyodtak. Belenyalt a pezsgőbe. Ebben az almazöld ruhában látta maga előtt most, amiben olyan gyönyörű volt, mint egy tündér, akit azért rendeltek a földre, hogy a férfi kusza életébe nyugalmat és békét hozzon, hogy megmutassa neki, milyen a szerelem. El sem akarta hinni. Az almazöld ruha… Éjjel finoman lehámozódott a nő testéről. A férfi kreol hosszú ujjai úgy siklottak a hófehér testen, mint hajó a vízen. Az ablakon át beszűrődő fényben látta most maga előtt a nőt. Beleborzongott egy kósza szellőbe. Végtelen hálát érzett. Elfogyott a kávéja. Elindult a gangról a lakásba, finoman becsukta az ajtót. A csészét a konyhai mosogatóba rakta. Halkan, óvatosan, hogy zajt ne csapjon. Öt óra ötvenöt. A folyosón megállt egy kép előtt. Ők vannak rajta, ketten, fekete-fehér kép. Nyári egy hajón állnak. A háttérben a Balaton hullámai. Elmosolyodott. Lábujjhegyen lopakodott a franciaágyig. Bebújt az ágyba. Odasimult a nőhöz, átkarolta. Beleszuszogott a nyakába, belecsókolt. Aztán ráhajtotta a fejét a nő vállára és becsukat a szemét. Mindketten mosolyogtak. 2006-05-06

2006. március 27., hétfő

Ajánló

ÁÁÁÁÁÁ.... Jó, akkor nem ha nem... Nyomorult iwiw még erre sem jó, akkor bármely más fórumon....

mondjuk itt.... és ajánló és ..... mindenki kapja be.... pont egy hónap....Ami arra enged következtetni...

HOGY EGY TELJES HÓNAP MÚLT EL!!!!!

ÁÁÁÁÁ......

Szóval programajánló

Igazi ajánló, mert én már láttam és nem mondok semmit, egyszerűen AJÁNLOM!

Sőt, a fesztivál honlapot is ajánlom, mert biztosan vannak még programok, ami érdekelhet...

Szóval MER-KA-BA társulat...

ÁPRILIS 1. 10:00 MERLIN SZÍNHÁZ!!

Craig Lucas: The Laossoos project, avagy a haldokló gallus
Színház | színház-film-mozgásszínház-zene | nincs
Az előadás nyelve: magyar


Fellépés ideje: 2006.04.01 10:00
Fellépés helye:
Merlin Színház - Nagyterem
Belépő: 1000 .-

Közreműködők:


Robert: Seres Dániel;

Elaine: Eke Angéla;

Jeffrey: Előd Álmos;

Foss: Kovács Péter;

Sena: Dagadu MC Sena Veronika;

táncosok: Simkó Beatrix, Buday Melinda


Kreatív Alkotók:
rendező: Halasi Dániel; film, hang: Gothár Márton; fény: Rezsu Roland; zene: Dagadu MC Sena Veronika; koreográfus: Grecsó Zoltán

A program leírása:
Két szálon futó mai amerikai dráma, amely olyan témákat boncolgat, amelyekről inkább nem beszélünk. Szimpla, mindennapos kegyes hazugságokat, amelyek lelepleződnek a remekül megírt chates szövegekben. Mert chat közben mindent megteszünk, csak néha lebukunk. Ez történik szereplőinkkel is. A darab tehát ismerős hétköznapi történetek sorozata, amelyekből magunkra ismerhetünk. Vagy legalább a szomszédra, mert úgy könnyebb.

A fellépő leírása:
A Mer-Ka-Ba társulat alig huszonéves tagjai a színházban a teremtő és szabad életformát, valamint a társadalomalakítás lehetőségeit keresik.
Céljuk egy olyan forma kialakítása, amely ötvözi a klasszikus színház, a film, a világítás és a zene mint szereplő, valamint a klasszikus és a kortárs tánc legfontosabb elemeit.

Drágáim, nagyon drágáim!

Nézzétek meg komolyan, én nagyon hiszek ebben a darabban.

Leesett az állam amikor láttam.


The Laossoos project - Elaine & Robert

Múlt