Fenomenal

Elan a vigyoreksz

Valdemossa a kedvencünk

A modell, az afrikai fű, a fotós és a kerekre nyírt olajfák. Na meg C'an Sierra

Palma part. Gyönyörű.

Tipikus, lábadozós. Talpunk alatt a föld

Eladó, eladó, apróhirdetek!

Szerintem gyönyörű, nem mellesleg eladó, illetőleg én is szeretném, de ennyi pénzem soha...
Ha valaki tud rá vevőt, akkor szóljon, a hely ismerősé....

Ca'n Sierra

Bódogat!

Bogárkák!

Boldog szüli- és névnapot!

Mert csodásak vagytok és szeretlek Titeket!

brother

CSak rá is jöttünk együtt, hogy basszus, ennek már kilenc éve... és igen... Ő lakást renovál, én karriertépítek... Ő házasodni készül... én bepasizni készülök... Ő doktor lesz, én meg tanárnő.... DE MI kilenc éve keep in touch --- Meg a többiekkel is ... és bármennyire kerülök önmagam alá.. HOZZÁJUK bármikor jó megtérni....
THX
Srácok!
Thx ...
A kártyát,
a kaját,
a Bacardit!
:)

Csöpike, Ipolytarnóc! Köszönöm! ERŐST JÓ SZÜLETÉSNAP VOLT!

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen!

Maroknyi székely porlik mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Eszeveszett testvérek

BOLDOG SZÜLINAPOT RÉKUS..! Te vagy a láma... így tudod, ki vagyok én... és fordítva

Dühöngés után ücsörgés

A pécsi Dühöngő után a klubban. ROKONOK nagy találkozása...

KICSI HUGINAK

Zizzen a
szívemen
szerelem
szõrszála,
ha hallom
a neved,
Borbála,
Borbála.

Ujjongó
lelkemet
nem bírom
kordába
tartani,
mióta
ismerlek,
Borbála.

Ahogy te
langymeleg
sapkácskát
hordtál a
füleden,
úgy hordom
a neved,
Borbála.

Hiába
zúg körül
gyûlölet
orkánja,
ha belül
melegít
ez a név,
Borbála.

Bele is
majszolok,
mint holmi
tortába,
lassacskán
elhízom
miattad,
Borbála.

Locska lány,
akinek
nem akad
torkán a
csacsogás,
ezt mondja
a neved,
Borbála.

(Ez persze
nem igaz,
csak mert a
formába
besimult,
csak azért
írtam ezt,
Borbála.)

Borikám,
ejnye, hát
nem járunk
órára?
Ezt kérdi
korholón
a neved,
Borbála.

Mennyi sok
tehetség
szorult a
tollába!
Így kiált
lelkesen
a neved,
Borbála.

Szinte él
ez a név,
hol éber,
hol kába,
de mindig
ott csücsül
fülemben,
Borbála.

Ó, az r
sasorra!
Ó, a b
ólába!
Csupa orr,
csupa bor,
csupa bál,
Borbála.

Vadóc kis
ámorok
elsütött
mordálya.
Borbála,
Borbála,
Borbála,
Borbála.

Varró Dani versével kívánok a nevedhez BOLDOG névnapot!!! Akinek kettő van ugye...

MAMI

"A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itthagyott."

Édes nagymamám...nagyon szerettünk!

Túrós lepény, rántotta, sparhelt...

Hiányozni fogsz!!

zöldséget, nocsak, zöldséget

BETŰTÉSZTA

Ennyi.....Margó vagyok, mosolyogtató vagyok, belül pedig sírok, zokogok...

A Mami nem ismert meg... senkit sem ismert meg... és vegyem le a kesztyűt, dehát Mami nincs is Rajtad, és vegyem ki a zsebéből ami benne van, mert az Ő keze már nem fér be... De Mamikám, hát a hálóingednek zsebe sincsen... és nem sírunk, mert nevetünk és nem könnyezünk, mert olyan, mint egy gyermek... és az emlékeiben él... és leszek Margó, Edina, Éva, Irma és Réka és bárki, csak még lehessél nekem Mamikám... lehessél nekem...

"mert mi álmok jőnek..."

Egyre többen, egyre többen köröttem elmennek. Fiatalok, idősek, az elmúlt években a halál olyan közel merészkedett

szomszédaim, barátaim, barátaim szülei, volt oktatók, ismerősök, orvosok. Akik még nem, még nem végezték el dolgukat,

még nem láttak esküvőt, unokát, még nem láttak igaz szerelmeket, még nem láttak elég szivárványt még nem láttak

elég csodát, esőcseppeket. Nem sírtak és nem nevettek eleget és ők már tudják a végtelen titkát és mögöttü maradt

milliónyi kérdés, ezernyi könnyes párna, kételyek, bizonytalanság, magány, remény az újrakezdéshez és fény, hogy lássák a

következő napokat... És én tudom, hogy rám is lassan vár, a könny, és remegve veszem az éjjeli telefonokat a messzi távolból,

és rettegek, hogy az eljövendő nap mikor jön el, mert tudom... nem álltatom magam, el kell majd jönnie...

De a sztrapacska, de a túrós lepény, de a csirkék, de a dinnye, de a fagyi, de a "Addig jó Lyányom..." de a retikülök, a rúzsok, a parfümök, de a rántotta a tea, az a tea aminek az ízét sose... és már most sem olyan és már most gyűlölöm magam, hogy nincsen erőm kimenni, hogy nincsen erőm és energiám elmondani ezerszer és hangosabban és hangosabban... annak a nőnek, aki végigélte a legínségesebb időket és még ma is érdeklődő és még ma is kérdez, ha nehezen érti is....

Már most gyűlölöm magam... de maradjon meg a sztrapacska a dunnyha és a csirke, meg a nyúl...

Mamikám... mamikám... legalább addig kérlek míg diplomázom... mamikám Mamikám... Még kérlek még kérlek!!!!

Az elmúlt napokban távozókért pedig... erőt és hitet a maradóknak....

" Napról napra élünk, mint a legyek, nem számítunk csodára,

mert csodák sincsenek manapság. És mire olyan anyagi helyzetbe kerülünk,

hogy többé nincsenek mindennapi gondjaink, már késő,

minden elromlott körülöttünk, a házasság, a levegő, az ország,

a világ, vének vagyunk, kopaszok, aztán impotensek, betegek, halottak."

Sárkányölő apukámnak

NO. 1.:

APUKÁM! BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

VIGYÁZZ MAGADRA NAGYON!!

KLÓNOK

Klónjaim, akik szülinaposok

Pult mögött

Felsőpetény bányásznap. ÉLJENEK A KISVASUTASOK!!

Fotócska

lenyúlt ötletek

Na teljesen más!

Rendületlenül írok! Csak mindig elakadok, Jah és assziszem, hogy kedvenc taxisunk is folytatni fogja az útját, de most sokként ért, hogy van már több ehhez hasonló film... Szerintem ez borzasztó, hogy minden jó ötletemet megvalósították már...

Ezzel kapcsolatban van is egy nagyon aranyos sztorim... - na most jól beharangoztam aztán kiderül majd, hogy ez nem is volt aranyos - huhhh most jövök rá, hogy jó hosszú lesz elmesélnem... De nem baj.

Imádom a pattogatott kukoricát, akik jobban ismernek tudják rólam. Nincs mozi nélküle. (Na jó van hogy van, mert a szemét művész és művész-jellegű mozik nem árulnak ELVBŐL popcornt.) Ezzel kapcsolatban volt egy remek ötletem, amit kicsi családom elé is tártam... Kicsi családom akkor éppen a keresztszüleimből is állt és az unokatesómból is, aki már megjárta gyermekével és gyermekének apjával a VILÁGOT.

Nagy hévvel mesélem Nekik, hogy mennyire frenetikus és vicces lenne úgy pattogatott kukoricát enni, hogy magáról a kukorica csőről eszegetnénk le azt... Milyyen szép is lehet és milyen finom... De vajon megvalósítható-e... Morfondírozgattam a hangosan kimondott szavaim hallattán...

Erre visítva közli velem - MOST ÉRNEK VÉGET TÖREKVŐ ÁLMAIM!! - uncsitesóm, hogy JUJJJ DEEE JÓÓÓ én már ilyet ettem... Mikor Afrikában voltunk ott ettünk ilyet. Sajnos alig maradt szem a melegítés után...

Szóval ennyit arról, hogy valaha vannak, vagy lesznek önálló megvalósításra váró ötleteim...

BORZASZTÓ, már mindenki mindent megcsinált előttem !

Dávid

Dávidka... Kedvenc uncsitesóm..