A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koncert. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. október 3., péntek

Ugye nem valószínű?

....Ugye nem valószínű hogy bármi más lesz
Minek állsz itt és én
sajnálom enyém

Az a távoli bolygó
Ahol ilyenkor vagyok
Meg a cd lejátszó
Meg a tv a nagyobb
Meg a meztelen képek
Amit a parton csináltál
Najó mindegy a lényeg
Így tényleg ne álljál

Ugye nem valószínű hogy bármi más lesz
Minek állsz itt és én
sajnálom hülyén

Nézünk ki biztos
Mert persze hogy szeretsz
Nem is engem az időt
Ami velem ment el ezt
Senki nem dobja
Könnyű kézzel kukába ....
Elképesztően csalódtam a koncertben, de ez az egy szám ott és akkor megfogott. Ugye nem valószínű, hogy bármi más lesz, ha már vele mentél el... Ugye nem valószínű, hogy bármi más lesz, ha csak minek állok itt. Ugye nem valószínű, hogy bármi más lesz, ha nincsen bennem Ő... Hogy ki? A NŐ. Nem írok kézzel ... veszélyes ... nem írok. Veszélyes. Nem veszélyes. Írok.

2008. augusztus 14., csütörtök

Szigetelés





Persze azt hittem, hogy ilyen nincsen. Jártam én már fesztiválon, de gondoltam ide ki-rándulok. Persze láttam a plakátot, de Skrabi segített, és rábeszélt, mi meg ellógtunk. Kihívígy és én. Munkaebédeltünk, ami kimaradt. Viszont délután fél háromkor egy egészestés őrültre siminkeltük magunkat a CFSZ8-ban. Hatalmas várakozás volt bennem. SzigetSzűz voltam. Most mi lesz? Gondoltam egy-két ember. Lötyögünk egyet nyolc órán keresztül. Átolvastam a PestiEst kiadványt. "A tájékozottság magabiztossá tesz" 390 a sör. Jó buli lesz. Különben is. KihívÍgy mellettem van. Baj nem lehet. 20 perces sorbanállás. jegyüzérek. Adok-veszek. Persze, hogy előttünk rohad le a rendszer... Ki hitte volna. Kacsingatok a VIP - bejárat felé... Minek...




Csak bejutunk. Őrület. A szám is tátva marad. Bizsereg a torkom. Rég éreztem ilyet. Pozitív vagyok. Nincs mázsás súly. Telefonok. BudapestBárról már lemaradtunk... Köszönjük technika... nem baj. Ez itt a legnagyobb Buli! AC... általános iskola 7-8. Kedvencem. Döglégy Zolee. Hurrá, hurrá. Ha már nem ettünk, akkor igyunk. Alig van sor, meglepődöm. Kortyolok. Zúzás a tömegbe! Te jó ég. Őrületes jó hely. Színpad bal oldal, jobbra kivetítő, ha az előttem álló létrától nem látnék, de láttam, mindent. hallottam mindent. Vigyorgunk, mint akiknek nincs jobb dolga.. "De jó, hogy kijöttünk!" Nyár van, alig fürdőruhában égetjük magunkat, de nem, mert van árnyék (még).


Lukáccsal együtt üvöltjük, hogy persze, hogy az élet a legjobb méreg és egyre jobban érzem magam. Gyűlik a tömeg, a kivetítőnek nem hiszek. A szememnek sem. Skrabi nem mászik be hozzánk a tömegbe én meg átengedem magam a daloknak. Zseniális munka, Novák hogy meghízott. Ezen jókat nevetünk és csak tombolunk, tombolunk. Anyukám, apukám kedvencei, a gyerekkorom dalai. Bebi-mami megment minket egy szenyával, ok,ok folyékony kenyér, de azért nem elég. Már tűzi a nap a fejemet. Hihetetlen a Csík zenekar. Akarok egy cd-t ... Meg is van. Minden így teljesüljön! - megvannak a könyvek ;) - Csillag vagy fecske, most múlik pontosan, és üljenek a fiúk ölébe a lányok. Zseniálisak!



Nem hisszük el, hogy ez van, hogy ilyen széles, ilyen sokszínű, ilyen lenyűgöző, ilyen fenomenális és csak szuperlatívuszokban. Percenként üvöltöm, hogy Köszi Pici Bácsi! Mindenünk a Tiéd. Aztán már fel sem tudom sorolni, hogy mennyi minden történt és hogy milyen zenekarok, akikre még üvöltve tomboltunk, Ruzsa Magdi magában énekli egy 20ezres kórussal, hogy ha Ő rózsa volna. Kiráz a hideg, aztán az István a Királynál borzongok és halok meg percenként. A mellettem álló sapis csaj, már szimpátianevet rajtam. KihívÍgy közli, hogy nem vagyok normális. Nevetünk, üvöltünk, táncolunk, amennyire a hely engedi. Szerinte Bessenyei áll mellettünk, szerintem csak az alteregója. Máig tisztázatlan a helyzet. Borzongok a zenétől. Ha nem tudnám a számok szövegét, hát kiírják nekem. Ez egy bazinak KARAOKE LIVE. Eredeti előadókkal segítségként.

Jön egy holtpont, ahol már alig állunk a lábunkon, de látjuk, hogy ha most innen kimegyünk, akkor sosem érünk vissza. Nem mozdulunk, csak ritmusra. Táskafelvigyázás. Hosszabb átszerelésnél régi klippek. Hol van az a lány, Nincs nő, nincs sírás, Up!-A nap! - nekem még hiányoznak előadók. Kifejezetten ide szerkesztett elemek. Szétüvöltöm a hangomat az EDDA miatt, pedig hogy utálom... de a kult az kult, de a magyar dal az magyar dal... imádom a napot. Az öteletet hogy kimentem. Meg hogy kimentünk, azt főleg. Hungáriára pörgünk, Szikorán sikítva nevetünk, jön Zorán, a tömeg megnyugszik, Ákos Pressert ületeti zongora mellé, aztán jön a finálé... meg egy meglepett tavaszi szél, ami vizet áraszt. Dupla első versszakkal.


Mi meg szomjan halunk, hömpölygünk a tömeggel. Szeméttengeren mászkálunk. Megijedek. Ezt a tömeget nem birnám, de SZIGETELEK. Leülünk, mert azért mégis nyolc órát álltunk. Tehén-felügyelő-Bácsi. ComBino. Mocskos BKV. A világ legviccesebb beszélgetése angolul zajlik előttem, Halálra röhögöm magam.



És a végén? A végén pedig. Hol van a Flórián tér? Elég szar csajozós-szöveg. Nem eszem vagyonért HOTDOGOT. Nem szállok menő autó hátuljára és Elnézést, ez volt az utolsó HÉV? HRNDDHLKDSO... Persze, köszönöm... Elértük, Prométheusz vagyok a megállóban és aztán Aluszás CFSZ8-ban. KihívÍgy! Köszi! Pici, Köszi! GBB-BM, Köszike! Skrabi Köszi!

MDN . KÖSZI KÖSZI KÖSZI!
Aki pedig nem jött el... Rosszul választott, mint mindíg, de FEKETE PILLANGÓ és én Élem az életem! KÖSZ, jól vagyok! :) Ezt a Mágusnak is köszönöm ;)
Szigeteltem!

2008. július 22., kedd

Készülj fel a hangulatra!

Férfi nevek, férfi szemek, férfi fenekek... Kánaán egy fesztivál és minden olyan könnyű. Bezárkózol egy szubkultúrába. Hirtelen a falakon belül kerül minden, erő, ész, törvény, pénz... kívüle talán nem is volt semmi. Minden lehet. Enni-inni-ordítani-fetrengeni-csokiban fürdeni-sírni-nevetni-táncolni-ugrani-szaladni....Ismerkedni bármilyen apró ürüggyel lehet ... Egy bazi nagy rapid randi az egész... Aztán azon kapod magad, hogy szembe jönnek az ismerősök, hogy szól a jó zene, hogy nincsen konfort, de kint áll egy légkondis autó, elbújt benne egy üveg bacardi meg egy zacsi jég, kóla is akad és nem iszod egyedül! Aztán, ha eltűnnek is megkerülnek hirtelen. Kétségbeesésednek még a biztonsági őrök sem tudnak ellenállni. És hiába zuhansz a földre, felemelnek a táncpartnerek... Másnap kényelmetlen reggel, sehol a puha ágy, hideg zuhany és szondátlanság... Tesco. Mindenkinek lesz jó! Új üveg, új jég...feledhetetlen, jól eső beszélgetések, titkok... És tánc hajnalig! Kibogozzuk, megátkozzuk, nyomatjuk az ádzseszkólt, felkészülünk a hangulatra és hirtelen megint 17 vagyok. Szétüvöltöm a hangom, és majdnem minden számukat tudom. Aztán tippelek. Ő meg rám tapad... Aztán inkább igyunk valami erőset. Hajnali fél négy lehet, de ki figyeli az időt? Gyerünk a másik végére... reménykedem, hátha lemaradnak...Tesis fiú kőpapírollózni akar, én meg üríteni... ők hoppon maradtak, mi meg Metaxáztunk... pasi2, pasi3 ... sofőr úr megérkezett... gyerünk táncolni! Csaknem víz, az a víz... egyre viccesebb zene, egyre gyorsabb az ütem... Lakodalmas rock... Prosectúrás fiúk... Dortmund is megkerült. Valami határozott búcsú.. mert közben böködtek szesszel... Be-be-be a szervezetbe! Tánc... Aztán Létra... Gyerünk aludni... ránkvirradt! Ájulás... Haza...
Imádom a fesztivált!
De főleg azt a pár embert, akikkel végigpörögtem!
Meg "Kihívígyet" és a Sofőr Urat! :)
Nagyon köszönöm, felejthetetlen élmény volt!
Azért jövőre viszek polifómot...

2008. július 20., vasárnap

EFOTT - Imádtam!

Unom a rádiót, unom a tévét,
Unom az elejét, unom a végét,
Unom már, hogy minden áldott reggel,
Ugyanaz a nyomorult seggfej szól, hogy kelj fel!

Nekem már nem kell semmi, hagyjatok békén ennyi,
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
Hagyjátok, hogy végre éljek,
Nem érdekel semmilyen kényszer,
Hadd rúgjak be végre elégszer már,
Én másnapos akarok lenni.

Unom a villamost, unom a buszokat,
És unom már, hogy mindenki baszogat,
Unom a hétfőket, unom a keddet,
És leszarom a szobámat, nem csinálok rendet,
Iszom a kávémat, iszom a kólát,
És várom a percet, várom az órát,
Amikor azt csinálok végre amit akarok,
És nem érdekel már többé, csak a buli meg a pia meg a haverok!!!

Nekem már nem kell semmi, hagyjatok békén ennyi,
Nem kell levél, nem kell bélyeg,
Hagyjátok, hogy végre éljek,
Nem érdekel semmilyen kényszer,
Hadd rúgjak be végre elégszer már,
Én másnapos akarok lenni, és ennyi!!!

Iszom a kávémat, iszom a kólát,
És várom a percet, várom az órát,
Amikor azt csinálok végre amit akarok,
És nem érdekel már többé csak a buli, meg a pia, meg a haverok!!!

Nekem már nem kell semmi, hagyjatok békén ennyi
Nem kell levél, nem kell bélyeg
Hagyjátok, hogy végre éljek,
Nem érdekel semmilyen kényszer,
Hadd rúgjak be végre elégszer már,
Én másnapos akarok lenni.

Nekem már tényleg nem kell semmi,
Hagyjatok békén ennyi!!!
Nem kell levél, nem kell bélyeg
Csak hagyjátok, hogy éljek,
Nem érdekel már semmilyen kényszer,
Csak hagy rúgjak be, végre elégszer,
Én másnapos akarok lenni!!!
Va-Va-Va!!!

EFOTT 2008. Dunaújváros
ERŐST JÓ VOLT!!

2008. július 15., kedd

mondjad már meg szemtől-szembe





Csak az elmúlt évekért, csak mert nosztalgia és csak mert pénteken KONCERT!!!!!
EFOTT 2008 CSAK SZABADON...


2008. május 20., kedd

Én is én is én is

A ma estében az volt a jó, hogy most már én is (VÉGRE) beírhatom ide, mint frikille (mindig), hogy voltam Colorstar koncerten. Ezt már nagyon le szerettem volna egyszer ide írni, mert irigykedtem, hogy ő mindig írja, én meg azt sem tudtam, hogy mi az.... Nah, most leírtam. Hogy találkoztunk, az természetesen meg sem lepett, hiszen tudtam, hogy ott lesz. Kár, hogy az egyszeműek olyan gyorsan leléptek, de igazán nem hagytak ki semmit, mert ezer éves számokat adtak és nem maradt ott senki. Két fém százasért koncertek...finoman felszólítanak, hogy állj a sorba és mutasd a pénzed... Tanár Úr kérem, én készültem! Pontosan átvezetnek a tömegen. Ki gondolta volna, hogy az üzenetet már az első pultnál át tudom adni? Én biztosan nem. Még azt is megkérdezte, hogy hogy vagyok.... Pedig le merem fogadni, hogy sejtelme sem volt, hogy honnan lehetek ismerős... Mindegy. Üzenet átadva. Áztán TÁNC... lett volna, ha lehetne pohárral a kézben, de nem lehet. Vagy nem akarok. Nem akarok. De jó a zene. Telefon. Inkább sms. Itt vagyok. Én meg a színpadnál. Tudtam... mindegy. Picit didergünk... Aztán metaxa....Csak megtaláltuk egymást. Röhögés, minimál tánc... haza.... ÉS valamilyen Stern... Hovard! AZ AZ!! De mi a címe? Lesz Kaukázus is szombaton este... Affene. Én meg dühöngeni fogok... Pedig "Hányszor segítettél már, és hányszor hagytál cserbe'...."
Intim részek... De hogy került egyátalán szóba???

Most jutott eszembe: (20008.05.20.19:40) Manó, a japán túrista Neked integetett....

2007. december 22., szombat

DÍZELOLAJ

"melletted ül egy bészbólsapkás szürke műbőr táskás szemű öreg

kőbaltás delfin szivet töröl a kezével azon kinéz a barna nő

az elgurult képeket a zsebében őrzi meg"

MA ESTE KIRÚGJUK A HÁZ OLDALÁT...

2006. szeptember 28., csütörtök

Keresztbe tett kézzel, fekete ruhában. A lábával dobogta a ritmust. Néha mosolyra húzódott a szája. Villogott a fény a színpadon. – Mit keresek én itt? – villant át az agyán. – Kik ezek az emberek körülöttem? Mi ez a zene, ami szól? Miért vagyok itt egyedül? - … mert vétkesek közt cinkos aki néma… S vége lett a szőke hajú lány vibráló rángásának a színpadon, amelyet ritmusos sámánzene kísért… S lába öntudatlanul vezetett a lába.. vezetett csak vezetett.. egy kicsit békére vágyott, kicsit olyan emberekre vágyott, akikkel jó csak úgy lenni… Nevető szemekre vágyott, könnyed humorra, s egy jó pohár borra. S hömpölygött a füst és elcsuklott a hangja, s könny gyűlt a szemébe, mégis magában tarja. Kortyol egy kis bort és újra szippant egyet… S szeme előtt a kép… - Miért? Miért pont nekem kellett? csalódni valakiben, kit mindig úgy szerettem… csalódni valakiben… kinek a véréből lettem….

Múlt