eszembe jutott

Ne rejtőzz el...

Ne rejtőzz el, úgyis látlak!
Rádcsukom a szempillámat.
Benn zörömbölsz a szívemben,
s elsimulsz a tenyeremben,
s elsimulsz az arcom bőrén,
mint vadvizen a verőfény.
Nagyon jó vagy, jó meleg vagy,
nagyon jó így, hogy velem vagy.
Mindenekben megtalállak,
s öröm markol meg, ha látlak.
Nézz rám, szólok a szemednek,
ne fuss el, nagyon szeretlek! 

                                  Buda Ferenc

tavaszváró levél a fiatal énemről

Fiatal szerelmes voltam még.
Bizonytalan. Hogy hogyan is kell csinálni a szerelmezést?
Nagy lánggal égtem.
Addig engem úgy még soha!
Úgy, hogy viszonozva is.

Falcsik Mari - Keresetlenül

- központozás nélkül - 

most ilyen korszak van ez már a harctér 

nincs nyegle smúzolás nincs antik arcél 

most már kisírom semmi nem riaszt el 

hogy én szeretlek légy te bárhogy ezzel 

a Föld is lakható hely lett miattad

épp csak nem veled - te aztán megadtad 

ez van s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem 

nem tudom: erőm szivárog belőlem

 de oly rég tartom ezt a mérlegformát 

kezemmel egybeforrt az égő korlát 

így te csak nyugodtan értékeld másképp 

nem estem még le s nem húzódtam hátrébb

 bár mint az öngyilkos cseléd a gangról 

hozzád ki mernék lépni önmagamból 

Va aki

Somlyó György:

Mese arról, ki hogyan szeret


Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,

hisz szeretik.

Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar,

hiszen szeret.

Toll

Vettem egy tollat, amiről ma eszembe jutottál,
mert akkor vettem, amikor azt mondtad,
már nem kellek Neked.
Vagy én húztam ki Belőled-a nemkelleket.
Akkor jó ötletnek tűnt a töltőtoll.
Most már tudom,
cipőt kellett volna vennem.

:)

Heltai Jenő: Marianne emlékkönyvébe

Akit az istenek szeretnek,
Örökre meghagyják gyereknek,
Bizakodónak, nevetőnek,
Az élet útja annak puha szőnyeg,
Útravalója sugaras derű,
Mely ólmot színarannyá aranyoz,
Széppé a rútat, jóvá ami rossz
És nagyszerűvé azt, mi egyszerű,
Újjá az ócskát, tengerré a tócsát.
A világ annak micsoda?
Mindennap millió új csoda,
Sok tarka álom és kevés valóság.
Tündérek és mesék víg birodalma,
Amelyben győz a jó, kárt vall a gaz, hamis,
Amelyben minden alma aranyalma
És az marad befőtt korában is,
Játék az élet, élet csak a játék
S élet, halál egyformán szép ajándék.
Maradj gyerek te is hát kis leányom,
Mosolygó lelkű, üde, friss,
Maradj gyerek, szívből kívánom,
Még nagymama korodban is.

Részlet

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.

Erdős Virág:Ezt is elviszem magammal...

viszem a régen kihízott nacim viszem a kelet-német származású macim ezernyi véglet közül a köztest viszem a Csokonai Vitéz Mihály Összest ott lesz az ágyam ahova fekszem elviszem alvókának egy-két régi ex-em viszem a barnát viszem a szőkét viszem a felhalmozott kapcsolati tőkét

Fodor Ákos igazságaira - sokadik rész

Egy-egy téglát mind 
adtatok a romhoz, mely 
csakis az enyém.
/FÁ:Emlék-táblácska/

keresek

Lehet mérték

Lehet mérték
az optika,
és kettőnk
párhuzamosa
a végtelenbe
tartva ponttá
rövidül,

lehet mérték
a talpfa,
végtelenig össze-
s messzetartva
egymást
loholunk
egyedül.

Parti Nagy Lajos

Vízszintes reményeim

FÁ:Zárt kör

Nyelved és nyelvem 

megbeszélik egymással, 

hogy mire nincs szó.

VE: Mindig paradoxon

Éjjel kívánlak

lehunyt pilláim mögött,

nappal előtte

Heltai Jenő : A másik

És szólt a nő: 
- Hajam ében és lágyabb, mint a lágy selyem. 
És itt a szívem közepében ujjong a boldog szerelem. Tied a lelkem, tied a testem. 
Te vagy az első, akit öleltem. Boldog vagyok, mert a tied vagyok. 
És a férfi szólt: 
- A másik elhagyott. 

És szólt a nő: 
- Piros az ajkam és harmatosabb, mint a rózsa kelyhe. 
És végigfut az üdvök üdve rajtam, mikor így tartasz forrón átölelve. 
Szemem sötétebb, mint az égbolt, mikor fergeteg zavarja. 
Oh, mondd a másik szintén szép volt? 
Fehér a válla, gömbölyű a karja? 
Tudott-e súgni-búgni szintén? 
Tudott-e édes csókot adni? 
Meghalni karjaidban, mint én, és új gyönyörre feltámadni? 
És lángolt, mint a nap? 
Vagy szelíd volt, mint a hold? 
S a férfi szólt: 
- A másik csúnya volt. 

És szólt a nő: 
- És mégis nappal, éjjel, sóhajtva gondolsz vissza rája. 
Amellyel az enyém nem ér fel, mi volt a titka, a varázsa, bája? 
Miben olyan nagy, dicső, elérhetetlen? 
S a férfi szólt: 
- A másikat szerettem. 

Miheztartásvégett

Legfőbb érdeklődési köröm
hogy vajjon mi köze dolgaimhoz
azok körének akik érdeklődés
nélkül dolgoznak dolgaim ellen.
FÁ