Különleges napok az ünnepnapok. Szerintem varázserejük van. Felkészülünk rá, nem úgy ér minket, mint egy szimpla szerda, vagy egy unalmas csütörtök. Napok óta készülünk, tervezzük az ünnepeket. Mert a karácsonya is fel kell készülni, egy egész advent áll rendelkezésünkre, a böjti időszakban nem csak lelkünket, de testünket is felkészítjük az újjászületésre. Személyes ünnepeinket is várni szoktuk, mert aznap születtünk vagy mert mindenki aznap ünnepel, akit úgy neveztek el, mint minket ...
A kedvenc zsidó ünnepemről nem is beszélve... a Jóm kippiur a kedvencem. Az engesztelés napja - banális, hogy Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hasonló akciója jut eszembe, ugyanis tartanak egy napot, amikor büntetés nélkül viheted vissza az elmaradt könyveidet - szóval a nap üzenete tetszik, hogy megbocsájthatsz az ellened vétkezőknek és Te is bocsánatot nyersz.
Szeretem az ilyen különleges napokat. Mindig azt hiszem, hogy a születésnapomon csoda történik velem, de a jelesebb dátumokat is megjegyezem. Szoktam is mondogatni. X éve ezen a napon találkoztam először ezzel és ezzel. Y éve ezen a napon vettük meg a kocsit. Tavaly ilyenkor nagyon összevesztem Z-vel.
Valahogy megmarad. Fontosak. Szeretem különlegessé tenni az ilyen mini fordulatokat. Minden nap nem lehet ünnep, de varázslatosabb lesz minden.
Neked ma van a születésnapod. Még 20 percig. Nem mondtad, csak elkaptam egy fotót. Nekem a fejemben jársz már régóta. Főleg éjszaka. Megmagyarázhatatlan okokból álmodom/álmodtam Veled. Már nem kérdezlek, már nem érdeklődöm. Csak gondolok Rád. Nem is ismerlek. Minden csak sejtetni enged.
Azt hiszem félek is.
Talán én rontottam el a ki nem alakult barátságot, ismeretséget, talán nem vagyok érdekes semmilyen szempontból, de ezen a Számodra különleges napon azt a döntést hoztam, hogy ezt megírom.
Legyen ez az én szokatlan Jóm Kippurom.
Közben eltelt két óra, már nem veszem el az ünnepet.
Sajnálom, hogy nem ismertelek meg jobban.
Sajnálom, hogy nem mentem el pálinkázni.
Sajnálom, hogy már nem írok gasztro cikkeket és nem dicséred meg őket.
Sajnálom, hogy nem figyeltem eléggé.
Sajnálom, hogy erőszakosan szerettem volna, hogy karácsonykor ott legyél a koncerten.
Sajnálom, hogy nem vagyok elég érdekes.
Sajnálom, hogy soha nem jössz arra, amikor én minden reggel...
Sajnálom, hogy nem futunk össze véletlenül a hetedik kerületi romkocsmák egyikében sem.
Sajnálom, hogy mindezt csak most írom...
Magam sem értem mi ez, mi történt velem.
Mi bukkan fel bennem és főleg miért,
de kíváncsi voltam ki is vagy Te...
"Én a múló időt már rég nem
órákkal vagy napokkal mérem,
hanem az egyik vagy a másik
elválástól az új találkozásig."
Csendes elfogadás.
Érthetetlen történet.
Nagyon Boldog Születésnapot! :)
A nem is tudom hányadikat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése