Van annak valami felülmúlhatatlan bája, hogy az ember bizonytalanságban él. Bármi jöhet ugyanis. Bármi. Azért most, ha valaki megkínálna remek lehetőségekkel... egy elfogadható pecóval és két kész szakdolgozattal angol és spanyol nyelvvizsgával akkor azt zokszó nélkül elfogadnám... mély levegő...hűvös bőréhez húzom magam, zakatol a szívem....rémesek az ingatlanos oldalak, már megint költözni kell....becsukom a szemem és érzem az illatát ... pakolni és újra kell kezdeni, ebben a városban én csak költözöm ebben az évben csak egyszer szeretnék ... úgy simogat, amire vágyom zavarban vagyok....nem alszom, már lassan egy éve nem alszom renesen, az ágy miatt is, a zaj miatt is nyugalmat szeretnék ... feküdni a földön és felnézvén látni....két hét múlva megváltozik minden, az életemben minden ilyen hirtelen történik ... kulcscsontra hajtott fejjel megnyugszom....talán egyszer a lassú változásnak is örülni tudok majd....talán bele se szabad gondolni egy pillanatra se...most még minden annyira bizonytalan....de olyan szórakoztatóan csudajó ez az egész....12 már csak 12
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése