Smost...
Azt képzeltem, hogy majd meglátogatlak, persze, hogy elmegyek.
Soha nem akartam egyedül menni. Most eljön velem. Inkább elvisz, meg elviszem.
Ő is akarja, meg én is akarom.
Természetemtől fogva persze én jobban várom már most...
Remélem jó lesz, de eddig, ami sikerült...(mert persze az elemek mindig közbeszólnak....)
az egészen jól sült el... minden ünnep...
Tudod, ha nem parázol rá, akkor megy ez...
Tervezgetni... szárnyra kapni... festeni, álmodni... rajzolni... alkotni...
Nem megy nehezen... Én szavakban álmodom, ő meg tettekben...
Smost...
Smost nagyon jó nekem...
hogy is írtam a MentálisMankómnak... Az ember mindig többre, többre vágyik.. ha ház van legyen kocsi, ha kocsi legyen nyaraló, ha nyaraló legyen gyerek, ha gyerek legyen kutya...
És Nem... még mindig nem vagyok és nem is leszek CICA...
Mindenki Valakié
1 megjegyzés:
ez visz előre mondom én. legyen gyerek, legyen ház, legyen kutya. a sorrend meg kit érdekel? :)
puszil a mankód
Megjegyzés küldése