Van abban valami visszataszító és keserűen borzongató, hogy hontalan embereket szemlélhetsz egészen közelről kilenc és fél órán keresztül. Hogy végignézed, ahogy egy kb hét éves gyerek December elején melegítőfelsőben és nyári gatyában cigivel a szájában aprópénzel kockázik a hajléktalanokkal. Minden második szava válogatott káromkodás, ordít és toporzékol, veri azt, aki csalni próbál, hisz ha az Ő érméje van közelebb a falhoz ő nyert... Na de ki állapítja meg, hogy melyik érme kié volt? Hülyének nézik és ő is hülyének néz mindenkit. Kiszáll a mentő, de nem tudnak mit tenni. Senki nem mozdul. Nincs semmi baja, csak részeg. A rendőrség féyképpel ellátott A/4-es lapok alapján azonosít. Megjelenik egy leánycsapat. Hatalmas karika az egyik lány fülében. Vadul rágóznak. Jajj, veszettél szerelmem. Szól oda a fiúnak. Csak várjad a végét, szerelmem. Válaszolja az. Majd a fülbevalós vadul meséli barátnőinek, hogy ennek a fiúnak nincsen lakása. Akkor miből él? A kérdés jogos. Lop, amit lopott eladja, vagy csak szimplán pénzt lop. A rendőrség mindig beviszi a nevelőintézetbe, de onnan meg megszökik. Eltűnnek. Egy darabig csend van. Majd visszatérnek, Folytatódik a végnélküli és fülsértő pénzdobálás. Majd a felnőttek azon szórakoznak, hogy a csöpp még 20-ig sem tud számolni. Azt mondják addig nem kap cigit míg hibátlanul el nem számol húszig.
Ki lehet találni melyik aluljáróban játszódik a jelenet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése