"„…Én azt
képzeltem, hogy nem vagyok sebezhető
Gondosan nevelt egy jó család
Egy emberélet oly könnyen megtörhető…
Már álmok
nélkül a padlón ott fekszem én
Csak rám dobnak egy széttépett ruhát
Talán, majd elfelejthetem
Talán,
lesz még egy életem
Talán, még újra kezdhetem
Talán, még egyszer szép leszek
Talán,
majd róla álmodom
S, hogy minden éjjel sírok arról nem tehetek
És, hogy éjjel mégis sírok,
Azt majd letagadom…”"
És, hogy éjjel mégis sírok,
Azt majd letagadom…”"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése